A Bakony hegység nyugati lábánál, a Kisalföld síkságán 435 méterre magasodik a Somló páratlan szépségű vulkáni tanúhegye.
Neve ősi magyar név, abból a régi időből származik, amikor még igen sok somfa borította a ma szőlővel beültetett hegy tetejét, lankáit. Területileg a legkisebb történelmi borvidékünk, melynek kiváló minőségű fehér bora már a középkorban is nagy hírnevet szerzett az 1993-ban védetté nyilvánított területnek.
Évmilliókkal ezelőtt a heves vulkanikus kitörések teremtették meg azt a bazaltanyagot, mely kitűnő termőtalajává vált a kellemes savú, szamócaillatú, finom zamatú bornak.
A hegy növényritkaságai közül leggyakrabban a szirti ternyével, védett sárga kövirózsával, a nagyezerjófűvel, a tarka nőszirommal, a fekete madárbirssel is találkozhatunk. Páfrányokban gazdag: a hólyagpáfrány, a kövi és északi, az aranyos fodorka mellett a jól ismert erdei pajzsika is gyakori. Található itt medvehagyma, ligeti csillagvirág és dunántúli rózsa is.
Állatvilága is több, természetvédelmi szempontból ritka fajok sokaságát őrzi. A nyílt kőzetfelszínek, kőfalak főleg a gyíkok területei, legérdekesebb közülük a pannon gyík. Madárvilága rendkívül gazdag, sok fülemüle, holló, feketerigó fészkel fáin, bokraiban. Az őzek és vadnyulak szintén gyakori vendégek errefelé.
A látképet is meghatározó pincészetek (más borvidéktől eltérően nem mélyépítésű pincék) és parcellák, a hangulatos utcácskák az ország legkisebb bortermő vidékén, alig 550 hektáron hazánk egyik legkarakteresebb, jellemzően fehérborát állítják elő. A vulkanikus hegy, a talaj ásványi anyag összetétele annyira erős, hogy minden esetben meghatározza a somlai karakterét, helyenként felülírva a fajtajelleget is.
A Somló hegy borait néhányan a Nászéjszakák boraiként ismerik, amelyet előszeretettel azonosítanak a juhfarkkal… tartja ugyanis a mondás, hogy fiúgyermekkel áldják meg az ifjú párt az égiek, ha pár pohár somlaival hálják el nászukat. Akárhogy is tartja a hagyomány, az bizonyos, hogy a helyi borok között szép számban találunk igazán jó borokat, érdemes kinek-kinek ízlése szerint válogatni a borászatok közül.
A borvidék szőlőfajtái:- Juhfark
- Olaszrizling
- Hárslevelű
- Furmint
- Tramini
A Somló vára az egyik leginkább épen maradt, ugyanakkor egyik legkevésbé ismert várunk. A 900 éves történetre visszatekintő várat már messzirről láthatjuk, megközelíteni azonban csak a sűrű erdőben gyalogosan, kerékpáron tudjuk. A bazaltos hegy északi oldalán fekvő vár első (hamis oklevélen alapuló említése) Szent László idejéből való, akkor „castrum Somlyó" néven említik, első valós írásos emlék csak 1352-ből való.
A feltehetőleg a tatárjárás, tehát 1241-1242 után épült királyi vár a mohácsi vész (1526) idején, a környéken a magyarság egyetlen erőssége volt (hiszen Csóron András devecseri várkastélya csak 1530 után épült fel). A vár történetének virágkorát Bakócz Tamás érsek tulajdonlása alatt élte olasz reneszánsz stílust követve, hanyatlása pedig az 1720-as évektől tehető. Sajnos, a dobai Erdődy Kajetán grófi kastély építésekor (1820) is a várból hordtak el faragott köveket, a szerkezete még ma is mutatja egykori nagy jelentőségét.
A történelmi adottságok mellett ma leginkább a várrom romantikája, a lenyűgöző panoráma és az odavezető út szépsége teszi emlékezetessé a várat. Az aktív- és ökoturisták, családok, vagy épp az elcsendesedést keresők számára is élmény a feljutás akár gyalog, akár a sportosabbak számára kerékpáron.
A Somló-hegy négy kápolnája közül a legnagyobb a déli oldalon található Szent Margit kápolna. A Mátyás király idejében alapított, eredetileg gótikus stílusban épített kápolna oldalából festői kilátás nyílik a tájra. A hegy ikonikus épülete, a Margit kápolna mai formáját a török pusztítást követő átépítésnek köszönheti.
A hegy délnyugati oldala felé tekintő Szent Ilona kápolnát a 14. században, vélelmezhetően a tüskevári pálos szerzetesek építtették, a török hódítók ezt is földig rombolták, újjáépítése a 19. században történt meg.
A Somló egyik legrégebbi, megmaradt vallási emléke a Szent Márton kápolna Dobán, igazi szőlőhegyi környezetben, egy forrás tövében található. A Doba felől egy kényelmes sétával elérhető templomot már 1309-ben írásosan említik, a hely valószínűleg a vár kápolnája lehetett.
A hegy északi oldalán, ahogy a helyiek mondják, a szőlősi oldalon található a Szent Mihály templom, melynek gótikus stílusú sokszögű szentélyéből ma már csak csúcsíves boltozat hirdeti az épület korai eredetét.
Ha már Somlószőlősön járunk, érdemes megtekinteni az egykor szebb időket látott, ma erősen lepusztult Zichy-kastélyt, amelynek környezete ugyan némiképp elhanyagolt, és maga a kastély épülete is romos, ugyanakkor talán épp ez indítja be fantáziánkat.
A kastély története is kalandos, a szerelmét gyászoló Zichy Manó gróf építtette, aki, miután szerelme elhagyta a világutazó Andrássy Manóért, az asszony halála után a Somlón keresett vigaszt és menedéket.
Érdemes a kastély-rom után a néhány kilométerrel távolabb eső dobai Erdődy-kastélyhoz látogatni, akár a képzeletbeli utazást folytatva.
Hazánk egyetlen megmaradt taposókútja a közelmúltban újult meg. A 18. századi 80 méter mély kút, amely nevét onnan kapta, hogy a vizet csak úgy lehetett kiemelni belőle, ha a dobban tapostak. A még ma is működőképes kút egy régi présház udvarán áll a Somló hegy déli oldalán, könnyen megközelíthető bármely útvonarról is indulunk neki a Somló felfedezésének.
A fából ácsolt kútházban a kutat kipróbálni ugyan már nem lehet, működésének elve azonban, ahogy a neve is mutatja az, hogy a kút (három méteres átmérőjű) dobjában taposva lehet a vizet kiemelni a fogaskerék áttétek segítségével.
A Somló tetején található fennsíkon, 432 méter magasságban érjük el a hegy bazaltköveiből épített Szent István kilátót. A Somló-hegy, amely balatoni testvéreitől elszakadva, magányosan áll a Marcal-medence és a Bakony sík peremén, mint tanúhegy csodálatos körpanorámát nyújt, bármely évszakban is érkezik a látogató a kilátóba.
Az erődítmény-szerű építmény 1938 óta magasodik a hegy fölé, 12 méter magasságából dél felé a balatoni tanúhegyek, nyugaton a Ság-hegy, észak felé maga Somló vára, keletre pedig a Bakony lankái és az abból kiemelkedő Kőris-hegy tárul elénk.
A környékről származó Antall József, egykori miniszterelnök emléktáblája itt, a Szent István kilátó falán, valamint a hegyre Somlóvásárhely felől érkezve emlékeztet bennünket hazánk szuverenitására.
A környező fák által megfogott kődarab nevében őrzi a vár egykori tulajdonosának nevét.
A monda szerint ezen a sziklán pihent meg Kinizsi Pál, amikor a várat tulajdonába véve felgyalogolt, hogy megszemlélje az ajándékot. A meredek úton elfáradva leült a sziklára és az a nehéz teher alatt horpadt be.
Az Erdődy család kastélyát a francia Charles Moreau tervei alapján építették 1839-ben. A klasszicista kastély timpanonos homlokzatát dór és ion oszlopfők tartják. Körülötte egy 91 hektáros angolpark terül el különleges fafajtákkal és négy halastóval.
Az Erdődy család telepítette újra Dobát a török pusztítások után, és földesúrként ide helyezte igazgatási központját is. Kastélyuk 1839-ben épült klasszicista stílusban, részben a Somló hegyi vár köveiből.
Vendégházunk közelében 3 termálfürdő is található.
Legközelebb, mindössze 25 perces autóútra a kisebb de pont ezért családias hangulatú Borgáta Termálfürdő. A Kissomlyó hegy lábánál fekvő termálfürdő 3 hektáros területen, 5 medencével, 28-36 fokos vízhőmérsékletű ásványi anyagokban gazdag termál, és strandmedencével várja vendégeit.
35 percnyire, gyönyörű környezetben, az ötmillió éves vulkanikus hegy, a Ság lábánál fekszik a celldömölki Vulkán Gyógy- és Élményfürdő. Összesen nyolc medencében érezhetik a látogatók a víz megújító, gyógyító hatását.
Szintén 35 percnyire található Magyarország egyik leghíresebb gyógyfürdője a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő. 5000 m2 vízfelülettel rendelkezik, kétféle gyógyvize 1200 és 2000 méter mélységből tör fel és számos ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaznak.
Ha már bejártátok a Somlót és más borvidékre is kíváncsiak vagytok, vagy csak csobbannátok egyet a nagy melegben akkor irány a balaton. 50 km-en belül elérhetők a Badacsonytomaji strandok, de ugyanúgy a szigligeti vár vagy épp a Folly arborétum.
A Balaton északi partján fekvő Badacsonytomaj Városi Strand füves területtel és részben homokos parttal várja a pihenni vágyókat. Badacsonytomaj mellett nagyjából hasonló távolságon belül elérhető strandok még a Szigligeti Községi Strandfürdő és az Ábrahámhegyi Strand.
Szöveg forrása: www.somlokapuja.hu