Somló-hegy
A Bakony hegység nyugati lábánál, a Kisalföld síkságán 435 méterre magasodik a Somló páratlan szépségű vulkáni tanúhegye.
Neve ősi magyar név, abból a régi időből származik, amikor még igen sok somfa borította a ma szőlővel beültetett hegy tetejét, lankáit. Területileg a legkisebb történelmi borvidékünk, melynek kiváló minőségű fehér bora már a középkorban is nagy hírnevet szerzett az 1993-ban védetté nyilvánított területnek.
Évmilliókkal ezelőtt a heves vulkanikus kitörések teremtették meg azt a bazaltanyagot, mely kitűnő termőtalajává vált a kellemes savú, szamócaillatú, finom zamatú bornak.
A hegy növényritkaságai közül leggyakrabban a szirti ternyével, védett sárga kövirózsával, a nagyezerjófűvel, a tarka nőszirommal, a fekete madárbirssel is találkozhatunk. Páfrányokban gazdag: a hólyagpáfrány, a kövi és északi, az aranyos fodorka mellett a jól ismert erdei pajzsika is gyakori. Található itt medvehagyma, ligeti csillagvirág és dunántúli rózsa is.
Állatvilága is több, természetvédelmi szempontból ritka fajok sokaságát őrzi. A nyílt közetfelszínek, kőfalak főleg a gyíkok területei, legérdekesebb közülük a pannon gyík. Madárvilága rendkívül gazdag, sok fülemüle, holló, feketerigó fészkel fáin, bokraiban. Az őzek és vadnyulak szintén gyakori vendégek errefelé.
A látképet is meghatározó pincészetek (más borvidéktől eltérően nem mélyépítésű pincék) és
parcellák, a hangulatos utcácskák az ország legkisebb bortermő vidékén, alig 550 hektáron hazánk
egyik legkarakteresebb, jellemzően fehérborát állítják elő. A vulkanikus hegy, a talaj ásványi anyag
összetétele annyira erős, hogy minden esetben meghatározza a somlai karakterét, helyenként felülírva
a fajtajelleget is.
A Somló hegy borait néhányan a Nászéjszakák boraként ismerik, amelyet előszeretettel
azonosítanak a juhfarkkal…
tartja ugyanis a mondás, hogy fiúgyermekkel áldják meg az ifjú
párt az égiek, ha pár pohár somlaival hálják el nászukat. Akárhogy is tartja a hagyomány, az
bizonyos, hogy a helyi borok között szép számban találunk igazán jó borokat, érdemes kinek-
kinek ízlése szerint válogatni a borászatok közül.
Somló vára
A Somló vára az egyik leginkább épen maradt, ugyanakkor egyik legkevésbé ismert várunk.
A 900 éves történetre visszatekintő várat már messziről láthatjuk, megközelíteni azonban csak
a sűrű erdőben gyalogosan, kerékpáron tudjuk. A bazaltos hegy északi oldalán fekvő vár első
(hamis oklevélen alapuló említése) Szent László idejéből való, akkor “castrum Somlyó”
néven említik, első valós írásos emlék csak 1352-ből való. A feltehetőleg a tatárjárás, tehát
1241-1242 után épült királyi vár a mohácsi vész (1526) idején, a környéken a magyarság
egyetlen erőssége volt (hiszen Csóron András devecseri várkastélya csak 1530 után épült fel).
A vár történetének virágkorát Bakócz Tamás érsek tulajdonlása alatt élte olasz reneszánsz
stílust követve, hanyatlása pedig az 1720-as évektől tehető. Sajnos, a dobai Erdődy Kajetán
grófi kastély építésekor (1820) is a várból hordtak el faragott köveket, a szerkezete még ma is
mutatja egykori nagy jelentőségét.
A történelmi adottságok mellett ma leginkább a várrom romantikája, a lenyűgöző panoráma
és az odavezető út szépsége teszi emlékezetessé a várat. Az aktív- és ökoturisták, családok,
vagy épp az elcsendesedést keresők számára is élmény a feljutás akár gyalog, akár a
sportosabbak számára kerékpáron a várba való feljutás. Aztán csak gyönyörködni a táj
szépségében, megismerni és megfigyelni az állat és növényvilágot, mindeközben óvni azt, és
érezni az évszázados kövekben rejlő erőt, történeteket és az élet örök törvényeit.
Kápolnák
A Somló-hegy négy kápolnája közül a legnagyobb a déli oldalon található Szent Margit
kápolna. A Mátyás király idejében alapított, eredetileg gótikus stílusban épített kápolna
oldalából festői kilátás nyílik a tájra. A hegy ikonikus épülete, a Margit kápolna mai formáját
a török pusztítást követő átépítésnek köszönheti. A barokk stílusú épület mögött áll egy
kisebb, Keresztelő Szent Jánosról elnevezett kápolna, Szent Donát szobra és egy több száz
éves hársfa, hirdetve az élet megújulását fiatal hajtásaival. A legendák által övezett hegy
egyik hagyományát épp ez az öreg fa és Antiokheiai Szent Margit szüzet ábrázoló oltárképét
őrző kápolnája adja, amely a gyermekáldásért imádkozó nők búcsújáróhelyévé vált.
A hegy délnyugati oldala felé tekintő Szent Ilona kápolnát a 14. században, vélelmezhetően
a tüskevári pálos szerzetesek építtették, a török hódítók ezt is földig rombolták, újjáépítése a
19. században történt meg.
A Somló egyik legrégebbi, megmaradt vallásos emléke a Szent Márton kápolna Dobán,
igazi szőlőhegyi környezetben, egy forrás tövében található. A Doba felől egy kényelmes
sétával elérhető templomot már 1309-ben írásosan említik, a hely valószínűleg a vár
kápolnája lehetett, amelyet a várhoz való közelsége is megerősít. A román stílusú, késő
barokk toldalékkal, fatoronnyal látható templom mellett fakad a Szent Márton forrás, idillikus
környezetben, 215 m magasan pihenhetünk meg és csendesedhetünk el.
A hegy északi oldalán, ahogy a helyiek mondják, a szőlősi oldalon található a Szent Mihály
templom, melynek gótikus stílusú sokszögű szentélyéből ma már csak csúcsíves boltozat
hirdeti az épület korai eredetét.
Zichy Kastély
Ha már Somlószőlősön járunk, érdemes megtekinteni az egykor szebb időket látott, ma erősen
lepusztult Zichy-kastélyt, amelynek környezete ugyan némiképp elhanyagolt, és maga a
kastély épülete is romos, ugyanakkor talán épp ez indítja be fantáziánkat. Ki ne
morfondírozott volna azon, milyen lehet egy kastélyban élni, földesúrként, várkisasszonyként
a kastély parkjába elegánsan belovagolni? Nos, a kastély története is kalandos, a szerelmét
gyászoló Zichy Manó gróf építtette, aki, miután szerelme elhagyta a világutazó Andrásy
Manóért, az asszony halála után a Somlón keresett vigaszt és menedéket.
Érdemes a kastély-rom utána a néhány kilométerrel távolabb eső dobai Erdődy-kastélyhoz
látogatni, akár a képzeletbeli utazást folytatva. A dobai Erdődy-kastélynak ugyan csak
a parkja látogatható, a parkból azonban kellemes séta közben megszemlélhető az impozáns
épület. A klasszicista kastély jelenleg egészségügyi ellátó funkciót tölt be (bejárása épp ezért
nem lehetséges), ugyanakkor a szépen gondozott, 91 hektár alapterületű angolkertjében
azonban szabadon sétálhatunk. A térség őshonos fafajtái mellett különleges növényeket
csodálhatunk meg a parkban, amelyben négy halastó is található.
Taposó kút
Hazánk egyetlen megmaradt taposókútja a közelmúltban újult meg. A 18. századi 80 méter mély kút, amely nevét onnét kapta,
hogy a vizet csak úgy lehetett kiemelni belőle, ha a dobban tapostak. A még ma is
működőképes kút egy régi présház udvarán áll a Somló hegy déli oldalán, könnyen
megközelíthető bármely útvonalról is indulunk neki a Somló felfedezésének. A fából ácsolt
kútházban a kutat kipróbálni ugyan már nem lehet, működésének elve azonban, ahogy a neve
is mutatja az, hogy a kút (három méteres átmérőjű) dobjában taposva lehet a vizet kiemelni a
fogaskerék áttétek segítségével.
A kúthoz mindegyik ajánlott túraútvonalunk eljut, érdemes megpihenni a tövében akár elfelé,
akár visszafelé is vezet az utunk. És, miközben kibontjuk üdítőnket és harapnivalónkat,
érdemes egy pillanatra elmélázni azon, nem is olyan rég még a vízért is kútra kellett menni, a
majd száz méter mélységből vizet felhúzni és messze vinni. Értéke így jóval nagyobb volt a
víznek, hiszen megdolgoztak minden pohárért, ami az asztalra került belőle.
Szent István kilátó
A Somló tetején található fennsíkon, 432 méter magasságban érjük el a hegy bazaltköveiből
épített Szent István kilátót. A Somló-hegy, amely balatoni testvéreitől elszakadva,
magányosan áll a Marcal-medence és a Bakony sík peremén, mint tanúhegy csodálatos
körpanorámát nyújt, bármely évszakban is érkezik a látogató a kilátóba. Az erődítmény-szerű
építmény 1938 óta magasodik a hegy fölé, 12 méter magasságából dél felé a balatoni
tanúhegyek, nyugaton a Ság-hegy, észak felé maga Somló vára, keletre pedig a Bakony lankái
és az abból kiemelkedő Kőris-hegy tárul elénk.
A környékről származó Antall József, egykori miniszterelnök emléktáblája itt, a Szent
István kilátó falán, valamint a hegyre Somlóvásárhely felől érkezve, épp a Somló Kapuja
Látogatóközpont bejáratától pár méterre emlékeztet bennünket hazánk szuverenitására, ahogy
a hegy is egymaga áll a tanúhegyek sorától távol, büszkén és erőteljesen.
A hegytetőn áll még egy rendhagyó interpretációjú Szent István-szobor. Kiss Sándor
szobrász alkotása egy hatalmas kereszt alatt, a fennsík peremén hirdeti hazánk keresztény
gyökereit.
Kinizsi-szikla
A környező fák által megfogott kődarab nevében őrzi a vár egykori tulajdonosának nevét.
A monda szerint ezen a sziklán pihent meg Kinizsi Pál, amikor a várat tulajdonába véve
felgyalogolt, hogy megszemlélje az ajándékot. A meredek úton elfáradva leült a sziklára és
az a nehéz teher alatt horpadt be.
Doba Erdődy-kastély
Az Erdődy család kastélyát a francia Charles Moreau tervei alapján építették 1839-ben. A
klasszicista kastély timpanonos homlokzatát dór és ion oszlopfők tartják. Körülötte egy 91
hektáros angolpark terül el különleges fafajtákkal és négy halastóval.
Az Erdődy család kastélyát a francia Charles Moreau tervei alapján építették 1839-ben. A
klasszicista kastély timpanonos homlokzatát dór és ion oszlopfők tartják. Körülötte egy 91
hektáros angolpark terül el különleges fafajtákkal és négy halastóval.
Az Erdődy család telepítette újra Dobát a török pusztítások után, és földesúrként ide helyezte
igazgatási központját is. Kastélyuk 1839-ben épült klasszicista stílusban, részben a Somló
hegyi vár köveiből. A kastélyt és a kastélykertet Charles Moreau, az Esterházyak által is
alkalmazott, Bécsben letelepedett francia építész tervezte.
Az épület homlokzata timpanonos, dór és ion oszlopfőkkel díszített. Az épület déli
csarnokában található a korból fennmaradt legnagyobb mozaikpadló.
A 91 hektár alapterületű angolkert kialakításakor igyekeztek megőrizni a környék őshonos
értékeit, de emellett különleges növények, például tulipánfa és szomorú japánakác is helyet
kaptak a területen. A kastély a park legmagasabb pontján, annak szívében kapott helyet,
határait pedig természetes vagy ahhoz hasonlóan kialakított határok jelölik ki. Moreau négy
halastavat is kialakított a kastély közelében.
Termál fürdők
Vendégházunk közelében 3 termálfürdő is található.
Legközelebb, mindössze 25 perces autóútra a kisebb de pont ezért családias hangulatú Borgáta Termálfürdő.
A Kissomlyó hegy lábánál fekvő termálfürdő 3 hektáros területen, 5 medencével, 28-36 fokos vízhőmérsékletű ásványi anyagokban gazdag termál, és strandmedencével várja vendégeit.
A fürdő szezonális jelleggel működik tavasztól őszig.
35 percrenyire, gyönyörű környezetben, az ötmillió éves vulkanikus hegy, a Ság lábánál fekszik a celldömölki Vulkán Gyógy- és Élményfürdő.
Összesen nyolc medencében érezhetik a látogatók a víz megújító, gyógyító hatását. A medencék mellett szauna és számos egyéb wellness és sport szolgáltatás megtalálható.
A fürdő egész évben nyitvatart.
Szintén 35 percnyire található Magyarország egyik leghíresebb gyógyfürdője a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő.
Az év minden napján várják a fürdőzőket a gyógyfürdő, élményfürdő, aquapark, szauna részlegeken, nyáron pedig a strandon.
5000 m2 vízfelülettel rendelkezik, kétféle gyógyvize 1200 és 2000 méter mélységből tör fel és számos ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaznak.
Balaton
Ha már bejártátok a Somlót és más borvidékre is kíváncsiak vagytok, vagy csak csobbannátok egyet a nagy melegben akkor irány a balaton.
50 km-en belül elérhetőek a Badacsonytomaji strandok, de ugyanúgy a szigligeti vár vagy épp a Folly arborétum.
A Balaton északi partján fekvő Badacsonytomaj Városi Strand füves területtel és részben homokos parttal várja a pihenni vágyókat.
Badacsonytomaj mellett nagyjából hasonló távolságon belül elérhető strandok még a Szigligeti Községi Strandfürdő és az Ábrahámhegyi Strand.